A Bárándi Citerás Egyesület 2018 évben sikeresen pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Csoóri Sándor Alap nyílt pályázatán a népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatására kiírt CSSP-NEPZENE-2018 pályázati kategóriájú pályázatán.
A Bárándi Citeraegyüttes 7 főből áll. 5 férfi és 2 nő tagja van. A férfiak átlagéletkora 55 év a hölgyeké 31 év. Ez jelentősen meghatározza az együttes műsorszámainak összeállítását, és azt, hogy a fellépéseiken hogyan jelenhetnek meg. Kizárólag népdalokat énekelnek, a színpadi megjelenés is fontos részét képezi a produkciójuk megítélésének. A kiváló zenei szakmai teljesítményhez hozzá kell igazítani a műfajhoz tartozó viseletet is. Egy-egy nép, csoport, falu öltözetét a külső szemlélő szerint a sajátjától való különbözőségek miatt veszi észre. Egy- egy tájon belül szigorúan egyforma és kötelező öltözet együttesek többféle tartalommal bírnak, nemcsak az úrtól különböztetik meg a parasztot, hanem az egy generációbeli "egy öltőbeli" parasztok társadalmi, gazdasági helyzetére is utalnak. A magyar paraszti öltözetek tájékoztatott arról is, hogy az, aki viselte őket a falusi, paraszti társadalmon belül milyen nemzetiségű, milyen vallású volt, hogy milyen táji csoporthoz tartozott és esetleg arról is, hogy melyik faluban lakott. Ezek az egy-egy közösségen belül kialakított és érvényes öltözködési szokások normává rögzültek, bizonyos alkalmakra bizonyos öltözetek kötelezővé váltak. A népviselet sajátja épen ez a különbség és az aprólékosan szabályozott kifejezőképesség. Csak arra mondták, hogy "felöltözött" aki társadalmi rangjának azonosításához szükséges valamennyi öltözetdarabot felvette. Ennek elérése érdekében pályáztunk a tájegységünk viseletének meghatározó darabjainak beszerzésére.
A 2012-es év óta az együttes utánpótlás csoporttal is büszkélkedhet, akik az Eszteró Parti citerások néven működik 9 fővel. A megítélt támogatás jóvoltából sikerült számukra négy darab Gáts Tibor citerakészítő mester által készített hangszereket vásárolni.
A megítélt támogatási összegnek köszönhetően immár a mi együttesünk is méltón fel tud öltözni. Az egyesületünk önerejével és a megítélt támogatási összegnek köszönhetően nem csak három darab szűrt sikerült készítettünk, hanem ötöt. Így az együttes minden férfi tagja rendelkezik egy-egy darab szűrrel, melyek mindegyike a Bárándhoz kapcsolódó viseleteket képviseli.
Derecskéről Porkoláb Ferencet kértük fel hagyományos bihari szűrök készítésére. A hagyományos, jellegzetes bihari technikával készített nekünk két szűrt, így jelenleg birtokunkban van egy fehér alapon fekete rátéttel készült, valamint egy, az idősebb korosztály kedvelt viselete közé tartozó fekete alapon fekete rátéttel készült bihari szűr is.
Püspökladányban él a szűrhímzés nehéz mesterségének két legnevesebb készítője Csibi Gyuláné és Soós Kálmánné. Az egyesületünknek sikerült velük is két szűrt készíttetni. Az két hímzett cifraszűrt hortobágyi, debreceni motívumok díszítik. Ez azért fontos számunkra, mert Báránd határtelepülés volt. Itt találkozott egymással Bihar, Sárrét és Hortobágy. A bárándi emberek hamar elhagyták saját falubeli viseletüket, hamar polgáriasodtak, de egy-egy díszes ruhadarabot át-át mentettek a környező települések, tájak viseletéből. Az elkészült két hímzett cifraszűrrel immár mi is meg tudjuk mutatni a falunk béliek változatos viseletét. Bak Zoltán és Faragó Mária szűrkészítők vállalták az ötödik szűr elkészítését. A debreceni cifraszűr névvel ellátott, gazdagon díszített hímzett cifraszűr anyagfelhasználásában, színvilágában, kompozíciós rendjében a hagyományt követi.
A támogatásnak köszönhetően a jövőben sikerül a tájegységünkre, településünkre jellemző teljes viseletet bemutatnunk a népzene iránt érdeklődő közönségnek.
Az együttesnek az új hangszerek nagy előre lépést jelentettek, hiszen így a csoport összhangzása tiszta és teljes mértékben élvezhető lett.
Az együttesnek az új hangszerek nagy előre lépést jelentettek, hiszen így a csoport összhangzása tiszta és teljes mértékben élvezhető lett.
