2005-ben a Magyar Tudományos Akadémia ajánlásával megjelent Általános Kislexikon Báránd címszó alatt ezt írja: „község Hajdú-Bihar megyében - Püspökladányi kistérség- a Nagysárrét északi részén” A rövid tájékoztatás szól még a település első írásos említéséről az 1200-as évek végén, a község református és római katolikus műemlék templomáról. A lexikon-adatok közt nem szerepelhet ez a néhány éve elindult kulturális törekvés, mely a vidék népzenei értékeit keresi és szólaltja meg.
1997-ben alakult a Bárándi citeraegyüttes. A gyökerek azonban messzebbre nyúlnak. Berde Sándor és Csák János még gyerekkorukból ismerték egymást. Kezdetleges hangszertudásukat iskolás korukból hozták. Akiktől lehetett, szülőktől, keresztszülőktől tanultak. Aztán felnőtt fejjel jobb hangszerek után néztek. Bővült a páros, amikor a szoboszlai születésű Eszenyi Tibor csatlakozott hozzájuk. Különös vonzása lehetett ennek a muzsikálásnak, mert bekapcsolódott, beilleszkedett egy fiatal leány, Berde Sarolta, aztán a messziről próbákra járó Gyulai illetőségű Kiss Ferenc, vagy a még messzebbről utazó Bozsó házaspár, Sándor és Anikó. Így alkotják ma heten az együttest és állnak a közönség vagy a stúdió mikrofonjai elé.
Az eltelt kilenc esztendő alatt a Bárándi Citeraegyüttes az amatőr népzenei mozgalom legmagasabb díjait érdemelte ki. Sorozatos arany minősítések után az együttes 2005-ben lenyerte a KÓTA Arany Páva díját és a Vass Lajos Népzenei Verseny Nagydíját. Bizonyára hozzájárult a sikerekhez az a barátság is, amely gyakran hívta és látta vendégként Széles Andrást a citerajáték avatott mesterét, aki kritikáival, újabb és újabb célok kitűzésével segítette a munkát. Így készülhetett el ez a CD, megszólaltatva a közelebbi és távolabbi tájak gazdag dallamanyagát.
A Sárrét régi betyárvilágának hangjait hallhatjuk a Nem kell nékem szegény ember garasa kezdetű összeállításban. Szép dallama ennek a vidéknek, a Béres András és Márton Gábor által gyűjtött a Sárréten nevelkedtem, vagy a Bence Lászlóné rögzítette rabének, Fellegzik az idő. Telten erőtől duzzadóan szól a férfiak éneke, akárcsak a szólista Eszenyi Tibor jóízű dalolása.
Több összeállításban a tágabb Bihari táj és a Hortobágy jellegzetes dalai szólalnak meg, Felszántatom a bárándi főutcát… Esteledik alkonyodik…Mikor megyek rózsám… A Hortobágy féloldalán… A vidék sok-sok szép dallamát Bence Lászlóné gyűjtéseiben találhatjuk. (A ladányi torony tetejében, Püspökladány, 1974 Bihari Népdalgyűjtés, Berettyóújfalu,1982) Jó ízzel, hitelesen szólal meg a bárándiak előadásában a szatmári muzsika Lefeküdt a gulyám… A dallamok hangzó és leírt formája megtalálható a Zörög az akácfalevél című gyűjteményben, Nyíregyháza 2002.
Az együttes más dialektusok zenéjét is megszólaltatja. Kalocsa vidéke, Dél-alföld, Dunántúl, Rábaköz, Palóc-vidék dallamaira Cserey József, Horváth Károly Barsi Ernő, Ág Tibor gyűjtéseiben bukkanhatunk. A műsorban két, ének nélküli hangszeres összeállítást is hallunk. A Muravidék és a Rábaköz dallaminak virtuóz megszólaltatója egy trió ( a Bozsó házaspár és Berde Sarolta) és egy kettős a Bozsó házaspár.
Az utóbbi években bizonyára sokan Báránd nevét az együtteshez kapcsolva ismerték meg.
Talán egyszer majd megjelenik egy lexikon is, amelyben Báránd Címszó alatt nemcsak a száraz adatok lesznek, hanem a műemlékek felsorolása után, egy élő, működő büszkeség is: a Bárándi Citeraegyüttes
Joób Árpád
Támogatóink:
Báránd Község Önkormányzata, Biharnagybajom Község Önkormányzata, Dr. Imre Gábor, Futó Barnabás, Horváth "Manó" János, Koroknai Porta Falusi Vendégfogadó, Kun-Trend Kft., Mester József, Muszka János Alapítvány, Szanics Rudolf /RUDITOK/
Külön köszönettel tartozunk önzetlen szakmai támogatásukért:
Dr. Joób Árpád, Széles András, Pénzes Géza, Nemes István
