Bejelentés



Bárándi Citeraegyüttes

MENÜ












IX. Alföldi Citerás Népzenei Tábor 2015 július 19-26. Báránd szakmai beszámoló Bárándon az általános iskola környékén lakók ablakán kerek egy hétig, citera és énekszó szűrődött be, citerások gyűltek össze az ország minden szegletéből A Bárándi Citerás Egyesület szervezésében 2015. július 19-26-ig rendezték meg az IX. Alföldi Citerás Népzenei Tábort, ahol citera és népi ének oktatása folyt, azzal a céllal, hogy a tábor lakói ne elsősorban kottából, könyvekből, hanem személyes átadással tapasztalják meg a népdalok világát, arra hivatott emberektől, és egymástól tanulhassanak. NÉPI ÉNEK OKTATÁSA A táborunkban megszervezésre került népi ének oktatás a magyar népdal stílusos énekléséhez szükséges hangképzési-, előadásmód- és tájegységbeli ismeretek megalapozását és elmélyítését, valamint elméleti és gyakorlati, módszertani megalapozottságú továbbadását tűzte ki célul. Tóthné Bene Judit népdalénekes tanította a népi éneklést, az alföld dalainak stílusos megszólaltatását. A tábor állandó programja volt a közös éneklés, melyen valamennyi táborozó részt vett. Ez a reggeli, illetve a délutáni foglalkozások előtt 1-1 óra időtartamban zajlott. A program célja olyan dallamanyag elsajátítása, melyet a kiscsoportos foglalkozások mellett a közös esti muzsikálások során lehetett együtt énekelni. A dallamok kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy az anyag illeszkedjen a kiscsoportos foglalkozások során feldolgozott anyaghoz. Kecskemét környéki dalok Dr. Kálmán Lajos gyűjtéséből néprajzilag közel azonos stílusú dallamaiból válogattunk. A tervezett 30 dallam mindegyikét elsajátítottuk a tábor végére, melyek a magyar népzene történeti rétegeinek szinte minden stílusát reprezentálták. A dalokból három csokor tervezetet állítottunk össze, melyekből két összeállítás a záróhangversenyen el is hangzott. A táborozók feltehették kérdéseiket az oktatónak a daltanulás közben is, így nem csak tapasztalati, hanem elméleti tudásuk is gyarapodott. CITERA OKTATÁSA A hangszeren való játék nem volt kiváltsága egyik társadalmi rétegnek sem. A citera a házi muzsikálás szerszáma volt hajdanán, amikor a családok együtt zenéltek, énekeltek. Manapság a citera a színpadra került, mert ez az a tér, ahonnan a népzenét magáénak érző közönség, ez a nagy család, a legkönnyebben elérhető. Cél: a citerajáték éltetése, népszerűsítése. A mi táborunk „mestere” és a haladó citerások oktatója Széles András citeraművész, segítője Berde Sándor citerás volt.. Haladó citerás csoport Az idei népzenei anyagot a Felső-Tiszavidék gazdag és változatos dalaiból és táncdallamaiból került ki. Az eddig megjelent kottás és hangzóanyagokra támaszkodva bőséges volt a választék, a régiesebb, értékesebb dalanyagot részesítették előnyben. Lajtha László, Martin György és Dancs Lajos gyűjtéseiből szemezgettek. A csoport tagjainak- az oktatójuk személyes emlékei alapján- Dancs Lajos gyűjtési körülményeiről, adatközlőiről beszélt, kikhez személyes, szinte testvéri viszony kötötte. Nagy segítséget jelentett - Dr. Joób Árpád szerkesztésében néhány éve megjelent- a „Zörög az akácfa levél” című összegző jellegű kiadvány és cd melléklet, mivel a régi, megyei kiadású kottás füzetek már nem érhetők el. Mindezeket kiegészítette az oktató néhány saját gyűjtésű szöveg és dallamváltozattal, melyek sokszínűbben rávilágítanak az adatközlők gondolkodás módjára, értelmezésére. Szatmár népzenéje nagyon kedvelt és „hálás” anyag. Szinte zavarba ejtő az a dal mennyiség, amit a már említett gyűjtők (de rajtuk kívül még igen sokan) az elmúlt évtizedekben közkincsé tettek. A tanulás első fázisát a dallamokkal való ismerkedés, értelmezés tölti ki. A daltanulás folyamatában előéneklés, vagy hangzóanyag bemutatásán keresztül kerültek közel a mondandóhoz, átélték az adatközlő érzéseit, megfigyelhették az eszköztárat, amit használ, koncentrálva az adatközlők stílusára, technikájára, hangvételére stb. A dalok strófáit értelmezték, hogy megismerjük a jelképek mondanivalóját- és mind ezt sok-sok ismétlő gyakorlással... Ez után következik a hangszeres „átültetés”. Majd a hangszeres gyakorlatnak megfelelő gondolkodásmód kialakítása, figyelembe véve a citera adottságait, sajátosságait. Alapvetően törektek a hangszeres és énekelt változatok, variációk egészséges ötvözésére, hogy a közös mulatságokon mindenki elégedettségére szolgáljon. A napi kemény, 3-3 órás memorizálós, énekes és hangszeres gyakorlások teszik teljessé a tanulásnak ezt az intenzív formáját. Az esti közös muzsikálások kiteljesítik az élményt, hogy a tanultakat hogyan tudja alkalmazni és hozzá igazítani pl. a mulatókhoz, az egyén tempóihoz, vérmérsékletéhez Alkalmat tudtunk teremteni kezdő és két középhaladó citerásoknak is a tanulásra. Szívesen láttunk olyanokat is, akik most szeretnének megismerkedni a hangszerrel. Az egyik középhaladó citera csoport vezető: Balázs Lilla Enikő Tanítási cél a hangszer karbantartása, hangolása, húrozása; dalkincs bővítése; egyéni és csoportos azaz kamara zenei hangzás – együtt zenélés kialakítása, ének – szöveg – hangszer kapcsolata;, zenei memória fejlesztése. A csoport zenei anyagát a katona dalok képezték. Forrásai: Bencze Lászlóné dr. Mező Judit: Vetettem violát – Bihari népdalok Dialekton Népzenei kiadó, 2013 Balogh Sándor – Bolya Mátyás: Magyar Citerazene II. Flaccus kiadó, Budapest, 2008 A középhaladó csoportba érkező táborozók felkészültsége eltérő volt, ezért fontos volt e különbözőséget összecsiszolni. A hét folyamán 8 dallamot sajátítottak el Bihar megyéből. Tanultunk parlando-rubato (szabadon – elbeszélve), lassú beszéd tempójú, tempo giusto (feszes tempójú), gyors azaz friss dallamokat valamint csiszolták az éles és nyújtott ritmust, tizenhatodos ritmusaprózást. A parlando – rubato, lassú beszéd tempójú dallamok előadása lehetővé tette a tremoló alkalmazást, fontos ezeknél a dallamoknál a szöveg ismerete, elsajátítása. A tempo giusto dallamok előadása során már fontos szerep jut a basszushúrok alkalmazásának, hisz ezekkel megteremthetjük a dallam táncos hangvételét. A gyors illetve friss dallamok játszása már egy kis rutint és biztosságot igényel, hisz ezeknél a dallamoknál a metrumnak jelentős szerepe van. Fontos azonban olyan tempót választani, melyben a dallam is érthető és nem utolsó sorban maga a szöveg. A csoport érdeklődése, lelkesedése, kiemelkedő volt. Az egyes dallamok elsajátításának folyamatában a felmerülő technikai jellemzőket kialakították és alkalmazták. A dallamokból válogatva egy népdalcsokrot állítottak össze és azt a táborzáró műsoron mutatták be nem kis sikerrel. A másik középhaladó citera csoport vezetője Nauer-Agárdi Éva. Az öt nagy népzenei dialektus közül, a Bartók Béla által megjelölt III. tájegység, az Alföld zenei világának megismerését tűztük ki célul a hétre, mivel ez a terület citerás adatközlőben és játéktechnikai megoldásokban igen gazdag. Az Alföldön belül két közép-Bácskai falu, Gombos és Doroszló népdalkincséből kerültek ki a megtanult katonadalok. A Kiss Lajos által összegyűjtött anyag a Jugoszláviai magyar népzene tára 1. ( Újvidék, 1982.) kötetében jelent meg. Maga gyűjtés 1938-ban indult meg Kodály Zoltán ösztönzésére, mivel a magyar nyelvterület déli részéről lejegyzett dallam ekkor még egyáltalán nem volt. A kiválasztott katonadalok végigvezetnek a a katonaélet mozzanatain, a sorozástól egészen a leszerelésig.. A régi stílusú népdalok megszólaltatása mellett az új stílusú dallamok száma dominál. Kerületék a C-osztályos dallamok bemutatását, az ősibb népdalkincs átadására törekedett az oktató. Ehhez lett hozzárendelve a megfelelő citerás játéktechnika. A vajdasági adatközlő citerások közül Szilvási Mihály ( Felsőmuzsnya) zenész aszimmetrikus sánta lüktetésű játékmódját szólaltatták meg az elsajátított katonadalokon keresztül.. Ez a megoldás legjobban a csárdás és frisscsárdás dalokban szólalt meg a legszebben.. A lényeg az hogy a dal ritmusát negyed és nyolcadokká bontják, ezt követően aszimmetrikus a kapott lüktetés.. AZ első nyolca közel kerül a negyedhez, a második pedig késik. Ezen kívül a pontozott ritmusok ( éles, kiséles, nyújtott, kisnyújtott ) helyes pengetésének kérdése is megvalósításra került. Nagy hangsúlyt fektetve a tizenhatodos ritmusok megfelelő irányú pengetésére. A dalokban a tájegységre jellemző díszítések (alálépések, körülírások, glissandok ) alkalmazták. Az összeállításban kihasználták a citerások erőteljes énekhangját mind a női, mind a férfi oldalról. Kezdő citera csoport vezetője Berde Sarolta . A kezdő csoportba olyan táborozók is részt vettek, akik most vették először kézbe a hangszert. A tanítási cél a hangszerrel történő megismerkedés, alapvető karbantartási feladatok megismerése. Népdalokkal való megismerkedés, dalkincs bővítése. Az egyéni és csoportos zenei hangzás – együtt zenélés kialakítása. A dallamok hangszeren való megszólaltatása, majd az ének hangszerrel történő kísérete. A zenei memória fejlesztése.  Tábor zenei anyaga: Általánosan ismert gyermekdalok, Kalocsai dallamok  Forrás: Cserey József Kalocsai kertek alatt  Kodály Nagyszalontai gyüjtés   A kezdő csoport programja: A kezdő csoportba érkező táborozók túlnyomó többsége a táborban ismerkedett meg a citerával és a citerázás tudományával. A kezdő csoport tagjai ismerkedve a hangszer adottságaival, lehetőségeivel Elsajátították a citerázás helyes ujjrendjét, a különféle ujjgyakorlatokat, pengetési technikákat. Segítettünk kialakítani a helyes szokásokat, melyek szabályozzák, majd egy idő után természetessé teszik a tevékenységet. A kevésbé megterhelő, könnyebben elsajátítható motívumok fontosságának hangsúlyozásával, pozitív megerősítést alkalmazva növeltük a kezdő citerások önbizalmát. Egy hét alatt 15 dallamot tanultak meg. Ezeken a dallamokon keresztül megismerkedtek a negyed és nyolcad értékek pontos megszólaltatásával, a szinkópa megszólaltatásának technikájával. Kalocsa tájegységünk szerves részét képezik a marsok. Néhány ilyen jellegzetes dallal is foglalkoztak, amelyeken megfigyelhették a dallam szöveghez való alkalmazkodását és a szinkópa ritmust immár a gyakorlatban is használatba vették. A hét folyamán a kezdő csoport tagjai odafigyelve és pontosan dolgoztak ennek eredményeként sikerült elsajátítaniuk a dallamok helyes tempóit és azok megtartásának technikáját is. A megtanult dallamokból a népdalcsokrok összeállításának szempontjait megismerve és azokat figyelembe véve a táborzáró estjére egy népdalcsokrot készítettek, amit sikeresen színpadra is állítottak. Alkalmat biztosíthattunk a településünkön élő valaha is citerázni tanult, vagy tudó gyerekeknek, hogy látogathassák táborunk programjait, segítve azokat is akik anyagi körülményeik miatt nem tudtak részt venni az oktatásban. Vendégül láttuk a településünk óvodásainak egy csoportját. A gyermek zenei érdeklődését a véletlenül szerzett benyomások helyett tervszerűen előkészített, megfelelő zenei anyaggal helyes irányba tudjuk terelni. Az óvodai és az elemi iskolai zenei nevelés, alapozás. Ebből az alapozó feladatból szeretnénk kivenni a részünket. A gyerekekkel éneket, mondókákat és az énekes játékokat tanultunk a magyar gyermekjáték-hagyomány anyagából merítve. A kis hangterjedelmű, ép formájú, egyszerű játékok a legmegfelelőbbek ennek a korosztálynak. Népmese adott alkalmat arra, hogy aktívan énekléssel bekapcsolódjanak annak eljátszásába. Kipróbálhatták a citerákat, megfigyelték a hangok magasságát, Együtt énekelhettek a felnőttekkel. Élményt igyekeztünk nyújtani a gyerekeknek. Alkalmat adtunk az átélésre, a megtapasztalásra. . Esténként kiváló előadókat hallgattunk az Alföld néprajzából, népdalairól, az I. Világháború katonadalait énekeltük, különös tekintettel a 100 éves évfordulóra. A tábor programját színesítette: A tábor programja volt Galánfi András előadása. Galánfi Andrásnak köszönhetően a résztvevők megismerkedhettek Sinka István népi író egyedülálló életpályájával és munkásságával. Az előadó azzal, ahogy énekelt, verset mondott, mondhatom, elámultunk. Aztán csak mondta Sinkát, mondta, mintha magát mondaná, szomorkásan, balladásan, mintha nem is egy régibb világról, hanem a magáéról, a mienkről szólna. A tábor másik programja Juhász Erika táborunk ének tanárának előadása volt. Ő Nyíregyházi Főiskola Bölcsésztudományi és Művészeti Főiskolai Karának, Ének-zene Tanszékén tanít, népi ének, népi ének módszertana, néprajz tárgyakat. Segítségével a táborozók áttekintést kaphattak a magyar népzene történeti rétegeiről és stílusairól, a dallamok zenei sajátosságairól, előadásmódjáról, népéletbeli használatáról, melyet eredeti hangfelvételek tettek élvezetessé. A népzenét, néphagyományokat tisztelő barátaink készítették szabad tűzön a nap vacsorája, amely ízeiben és elkészítési módjában is az alföld világát idézte. A vacsora elkészítése alatt lehetőség volt a baráti beszélgetésekre, élménybeszámolók meghallgatására. És természetesen megtanulhatták egymás és vendégeink legkedvesebb dalait is. Az esték kiváló alkalmat nyújtottak a fergeteges esti együtt zenélésekre, amelyre a helyiek közül többen kilátogattak. Sokan itt élik meg először a közös mulatás sodró, néha duhaj, de mindig mértéktartó hagyományát. Többek között ezért is fontosak az esti, éjszakai mulatságok. A hét munkája a záró esten vizsgázik. Mindenki bemutatja mit gyűjtött a tarisznyába, mi az, amire még nagyon kell koncentrálni, még nem pontos, kontrasztos, tiszta az a dallamvezetés stb. Szombaton délután a tábor citerás és énekes mesterei és tanítványaik színes programkínálattal várták a látogatóikat. Ezen az előadáson a táborozók haladó, középhaladó és kezdő citerás és az énekes csoportjai a hét folyamán megtanult népdalokból összeállított csokrukkal álltak a közönség elé. A fellépők között volt a Bárándi Citerazenekar, bemutatkoztak a csoportok vezetői is. A műsort színesítették a táborozók egyéb hangszeres bemutatkozói is. A szombat délutánii előadás úgy véljük nemcsak a színpadra lépőknek fontos, akiknek az önmegvalósítás lehetősége rejlik az előadásban, hanem a nézőknek is, akikhez a látványon keresztül jut el tájegységünk hagyományainak egy kis darabja. Az előadóknak visszaigazolva a próbatermi tevékenységet és mélyíti a kötődést, a nézők, pedig átélhetik egy kultúrához való tartozás élményét. A táborozóink többsége már jó néhány éve citerázik. Van köztük nyugdíjas tanító, diák, együttes vezető, óvónő, zeneművészeti szakközépiskolás, ének-zene-népzene szakos főiskolás, több éve tanító ének-zene népzene szakos tanár, hivatásos rendőr, mozdonyvezető, gazdálkodó stb. A környezetükre igazán ható, jó példával elöljáró, értékes emberek. Velük igazán könnyen ment a munka, mert ott van bennük a közös ügy szeretete és ezért áldozzák szabadidejüket a tanulásra. Hiábavaló lett volna azonban minden igyekezetünk azok nélkül a nagylelkű támogatók nélkül, akik ebben az évben is támogatták törekvéseinket. A tábor megvalósulását a 300.000,- Ft-tal támogatta. Az NKA támogatása jelentette a táborunk biztos alappillérét. Segítségével tudtunk elérhető áron színvonalas tanulási, fejlődési lehetőséget biztosítani a táborozóinknak. A tábor szervezői és résztvevői nevében szeretnénk megköszönni a támogatásukat. Támogatását tiszteletdíj számlás kifizetésére, szállásköltségre fordítottuk. Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki segítő jó szándékkal fordult felénk. Többek között egyesületünk tagjainak, akik egész héten azon dolgoztak, hogy a táborlakok szakmai fejlődése ellátása, kényelme biztosított és zavartalan legyen. Hisszük, hogy az Alföldi Citerás Népzenei Tábor kiválóan alkalmas a népi dalének, a citerajáték hagyományápolására, közösségformáló ereje, nevelő hatásának fontossága napjainkban nagy jelentőségű. Ezt az emberpróbáló, sokszor nem kis energiát, türelmet, kitartást, igénylő munkát csak a megfelelő meggyőződés, a hangszer iránti elhivatottság kialakításával lehetséges végrehajtatni. Ezért a sikerélmény lehetőségének megteremtésével megpróbáljuk tudatosítani a citerásokban, hogy a kitartó szorgalom meghozza gyümölcsét. Várható eredménye ennek az, hogy a program résztvevői a továbbiakban a saját népzenei együtteseinek repertoárját gazdagítják e minőségileg magas színvonalú dallamanyaggal. A tábor alap szellemisége az, hogy hiszünk a népzene tiszta forrásában, az egyszerű parasztemberek zenéjének egyedül való szépségében, embert, lelket formáló erejében, amit nem csak kutatni és feldolgozni, hanem művelni és tanítani is kell. Motónk: ,, Vigyázzunk, hogy ki ne haljanak az éneklő népek, a mítoszalkotó népek, a képíró asszonyok és fafaragó emberek, mert az ember hal ki velük. Őrizzük, gyűjtsük, terjesszük műveiket, tanuljunk tőlük, legyen eleven lelkünk eleven része a nép létől el nem különült művészete, amely önmagát mondja, mint a természet, s épp ezért bizonysága a múltnak és a maradandóságnak." / Juhász Gyula / IX. Alföldi Citerás Népzenei Tábor 2015 Képek:https://www.facebook.com/barandiciterasok/?ref=aymt_homepage_panel Kérem másolja be a böngésző címsorába!










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!